A vadászat etikettje

ALAPELVEK

1. Természetért érzett felelősség

Minden vadásznak egyben természetvédőnek is kell lennie. A természet egysége, a vad és az előhelye egy és oszthatatlan. Az igaz vadász nem csak szereti és csodálja, de ismeri is a természetet. Betartja a természet- és környezetvédelmi előírásokat, óvja a védelem alatt álló növényeket és állatokat. A vadászható fajok magatartását, biológiáját is ismeri. Fontos számára az erdők, mezők, vizek tisztasága, lehetőség szerint részt vesz a szennyeződések, károk elhárításában. Cselekvő módon vesz részt a természeti értékek védelmében

2. Hozzáértés és szaktudás
Az igaz vadász a vadászható fajok szakértő ismerője. A vadfajok nemét, életkorát, egészségi állapotát minden vadásznak egyértlműen fel kell ismerni. Pontosan kell ismerni és betartani a vadászattal kapcsolatos törvényeket, rendeleteket. A mai vadászati gyakorlat a válogatás elvén alapul, tehát vadat ejteni csak szigorú szakmai kritériumok alapján szabad. Függetlenü attól, hogy a vadász hivatásosként, vagy hobbyból űzi a mesterséget, ez a cselekvés tökéletes szerszám- és anyagismeretet igényel.

3. Az állatok méltósága
Ez az elv megköveteli az élő és elejtett vadak maximális tiszteletét. Minden vad birtokba vétele egyszerre ünnep és gyász az igaz vadász számára. Az erkölcsös vadász nem kockáztat, nem lő bizonytalan helyzetekben, mert az állat sebzését és szenvedését kerülni kell. A sebzett vad állhatatos utánkeresése lelkiismereti kötelesség. Méltatlan tett kábító anyagot, vagy mérget tartalmazó takarmányt adni, vérző sebeket okozó csapdákkal csapdázni. etetőhelyeken tilos vadászni! Az igaz vadász az állatoknak szenvedést tudatosan nem okoz, az állatkínzás minden formáját elítéli, és ha teheti, meg is akadályozza.

4. Az önmérséklet
Ez az elv tiltja és elítéli a vad "halomra" lövését.

5. Az esélyadás
A vadász lemond lehetőségi, eszközei jelentős részéről. Tilos éjjellátó készüléket, sorozatlövő fegyvereket alkalmazni, motoros járműről vadászni, vegyszerrel becsapni az állatot. Ülő nyúlra, futó fácánra, vízen úszó vadkacsára, malacos kocára, gidáit vezető sutára lőni vadászhoz méltatlan dolog.

Társas vadászatokon a fegyelmezettség és a másokhoz való alkalmazkodás képessége minősíti a résztvevőket. A mennyiségi eredmények, a rekordok hajhászása alantas ösztönökre utal. A vadászirigység éppen azt öli ki a vadászatból, ami a lényege. Örülni kell mások sikereinek!

6. A biztonság
A fegyver egyrészt hatalom más életek felett, másrészt önmagunkat s másokat veszélyeztető eszköz. A fegyverviselés és fegyverhasználat alapkövetelménye a hozzáértés, hiszen a vadász nem veszélyeztetheti mások biztonságát. A vadászat közben és előtt az alkoholfogyasztást törvény tiltja. A fegyver legyen ápolt, tiszta és műszakilag tökéletes. A természet közös tulajdonunk. Ami a vadász számára vadászterület, az másnak földbirtok, erdő vagy kirándulóhely. A lövést tehát csak megfelelő látási viszonyok mellett, gondosan ellenőrzött terepen, egyértelműen felismert vadra szabad leadni.

7. A hagyományőrzés elve
Ez az elv azoknak a szokásoknak megőrzését, gyakorlását szorgalmazza, melyek a vadászatot ünneppé, kulturális eseménnyé magasztosíthatják. Ilyenek például a vadászavatás, a sikeres vadászat utáni töretátadás, a vadászkürtölés, a trófeák gondos ápolása.
A célszerű vadászruha egyrészt a vadászat körülményeihez való alkalmazkodást segíti, másrészt azonosítja viselőjét a társadalom más tagjai közt.
A vadásznyelv is örökségünk fontos része. A vadászati szakkifejezések rendszeres és tudatos használata, a különböző fajú, nemű és korú állatok szakszerű megnevezése előfeltétele a szakmai kommunikációnak illetve értékes hozzájárulás nyelvünk gazdagításához.

A természetvédelem jogi szabályozásának előzményei hazánkban is hosszú múltra tekintenek vissza. A természetvédelmi jogi szabályozás gyökereit elsősorban az erdőtörvényekben és a vadászati jogszabályokban találjuk meg. 1872-ben, amikor a Yellowstone Nemzeti Parkot (első nemzeti parkként) létrehozták az Egyesült Államokban, hazánkban akkor született meg az a vadászati törvény, mely tilalmi időt állapított meg, ezen kívül tilalmazta az orvvadászatot, a madarak fészkeinek szétrombolását, a tojások gyűjtését, a fiatal állatok befogását, stb...
A mai magyar vadgazdálkodásnak elsődleges célja és érdeke a vadállomány és az élőhelyük védelme, hiszen ezen alapul a gazdálkodás. Az élőhelyek védelme pedig közös érdeke a termézetvédelemnek és a vadgazdálkodásnak egyaránt!