Paduc, domolykó, kecsege, compó, balin, harcsa, menyhal- csak néhány olyan közismert példány, mely sokak számára megfoghatatlannak tűnik, pedig nagy mennyiségben fordul elő.
Az egyedi külsejű menyhal például rendkívül sajátos életmódú, nagy valószínűséggel soha nem kerül a szákjába annak a horgásznak, aki nem elég elszánt ahhoz, hogy a leghidegebb téli napokon keressen fel egy alkalmas horgászvizet. Akár hosszú évekig próbálkozhatunk jó harcsás vízen, egyetlen normálméretű harcsafogás nélkül, ha nem sikerül megérteni a derék nagybajszúak horgászatának titkait.
Ahol többszázezer ember horgászik, természetesen akadnak véletlen fogások, de a legszebb, legbecsesebb zsákmányokat a tudatos felkészülés eredményezi.
Az országos rekordfogásokat a Magyar Horgász című folyóirat regisztrálja 1966 óta.
AMUR
|
40,76kg (2013)
|
ANGOLNA
|
4,75kg (1997)
|
BALIN
|
10,54kg (1991)
|
BODORKA
|
1,9kg (2000)
|
BUSA
|
77,5kg (2009)
|
COMPÓ
|
3,74kg (1992)
|
CSUKA
|
20,47kg (1994)
|
DÉVÉR
|
6,02kg (2014)
|
DOMOLYKÓ
|
6,25kg (1987)
|
EZÜSTKÁRÁSZ
|
4,29kg (2014)
|
FEKETESÜGÉR
|
3,7kg (2001)
|
GARDA
|
1,05kg (1993)
|
HARCSA
|
113kg (2010)
|
JÁSZKESZEG
|
3,86kg (1995)
|
KÁRÁSZ
|
2,95kg (1999)
|
KECSEGE
|
7,85kg (2002)
|
KŐSÜLLŐ
|
3,2kg (1980)
|
LEÁNYKONCÉR
|
3,21kg (2011)
|
MÁRNA
|
8,1kg (1993)
|
MENYHAL
|
3,56kg (2000)
|
PADUC
|
3,02kg (2012)
|
PISZTRÁNG
|
6,14kg (1989)
|
PONTY
|
34,75kg (2014)
|
SÜGÉR
|
1,87kg (1988)
|
SÜLLŐ
|
15,5kg (2014)
|
SZILVAORRÚ KESZEG
|
2,0kg (2006)
|
TÖRPEHARCSA
|
1,98kg (1996)
|
VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG
|
2,10kg (2013)
|
Nagy fogás reményében érdemes utánajárni a rekordhalak élőhelyének, hiszen méretes példányokra elsősorban ott számíthatunk, ahol az adott halfaj ideális élőhelyi körülményeket talál magának.
Az élőhely mellett egyes halfajoknál ajánlatos odafigyelni a fogások naptári időpontjára, az alkalmazott módszerre és csalira. Kiemelten fontos körülménynek számítanak: az évszak, napszak, illetve az adott időszakban zajló időjárási események, mint például a hideg és meleg frontok távozása vagy érkezése, a szél irányának és intenzitásának változása. Fontos szempont még a vízállás változása is, melynek leginkább követhető, illetve előre látható támpontja a Föld-Hold viszonyából következő ár-apály jelenség, melyet a szolunáris naptárak segítségével követhetünk. Nagyon egyszerű kiszámolni a következő évekre, hiszen minden 365 napban 13 hodciklus van, ami azt jelenti, hogy minden holdciklus elem egy nappal lesz korábban, mint az őt megelőző évben.

Ezek a körülmények drasztikus hatással lehetnek bizonyos fajok táplálkozására.
A fogási statisztikákból, beszámolókból leszűrhető, hogy Magyarország vizein általában továbbra is jó eséllyel lehet horgászni, megfelelő mennyiségű és egyedsúlyú halakkal rendelkezünk, viszont a visszaesés egyértelműen jelentős, amit még az itt-ott horogra kerülő kapitális példányok sem homályosíthatnak el.
Természetvédelmi szempontból számos új törvényt, változásokat vezettek be, melyekről évente tájékoztatást nyújtanak pl. a fogási naplókban, illetve a Magyar Országos Horgász Szövetség hivatalos oldalán.
Érdemes odafigyelni a szabályok betartására, hiszen a lehetséges büntetések elkerülése mellett, újabb mennyiségi fellendülést élhetünk meg, ha óvjuk környezetünket és kíméletesen bánunk halainkkal.