Új jelszó kérése
Kategóriák
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
TOP termékek
Terep blog a vadászatról,t túrázásról és horgászatról
2015.09.01 20:35

Halaink és horgászatuk

Halaink és horgászatuk

 

  Közel negyven békés, illetve ragadozó halfaj található meg a magyar horgászvizeken, a legtöbben mégis igen kevés százalékát fogják ki az éves összesítések alapján. Ennek oka a fajok igen eltérő aránya és mennyisége vizeinkben, valamint zsákmányolásuk nehézsége. Számos olyan egyedünk van, amely kizárólag azok számára nyújt fogási esélyt, akik komoly ismeretekre tesznek szert életmódjukról, viselkedésükről, illetve rengetek időt és pénzt fordítanak kedvenc halaik felkutatására.

 Paduc, domolykó, kecsege, compó, balin, harcsa, menyhal- csak néhány olyan közismert példány, mely sokak számára megfoghatatlannak tűnik, pedig nagy mennyiségben fordul elő.   

  Az egyedi külsejű menyhal például rendkívül sajátos életmódú, nagy valószínűséggel soha nem kerül a szákjába annak a horgásznak, aki nem elég elszánt ahhoz, hogy a leghidegebb téli napokon keressen fel egy alkalmas horgászvizet. Akár hosszú évekig próbálkozhatunk jó harcsás vízen, egyetlen normálméretű harcsafogás nélkül, ha nem sikerül megérteni a derék nagybajszúak horgászatának titkait.

  Ahol többszázezer ember horgászik, természetesen akadnak véletlen fogások, de a legszebb, legbecsesebb zsákmányokat a tudatos felkészülés eredményezi.

  Az országos rekordfogásokat a Magyar Horgász című folyóirat regisztrálja 1966 óta.

 

ABSZOLÚT REKORDLISTA

 

AMUR

40,76kg (2013)

ANGOLNA

4,75kg (1997)

BALIN

10,54kg (1991)

BODORKA

1,9kg (2000)

BUSA

77,5kg (2009)

COMPÓ

3,74kg (1992)

CSUKA

20,47kg (1994)

DÉVÉR

6,02kg (2014)

DOMOLYKÓ

6,25kg (1987)

EZÜSTKÁRÁSZ

4,29kg (2014)

FEKETESÜGÉR

3,7kg (2001)

GARDA

1,05kg (1993)

HARCSA

113kg (2010)

JÁSZKESZEG

3,86kg (1995)

KÁRÁSZ

2,95kg (1999)

KECSEGE

7,85kg (2002)

KŐSÜLLŐ

3,2kg (1980)

LEÁNYKONCÉR

3,21kg (2011)

MÁRNA

8,1kg (1993)

MENYHAL

3,56kg (2000)

PADUC

3,02kg (2012)

PISZTRÁNG

6,14kg (1989)

PONTY

34,75kg (2014)

SÜGÉR

1,87kg (1988)

SÜLLŐ

15,5kg (2014)

SZILVAORRÚ KESZEG

2,0kg (2006)

TÖRPEHARCSA

1,98kg (1996)

VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG

2,10kg (2013)

 

  Nagy fogás reményében érdemes utánajárni a rekordhalak élőhelyének, hiszen méretes példányokra elsősorban ott számíthatunk, ahol az adott halfaj ideális élőhelyi körülményeket talál magának.

  Az élőhely mellett egyes halfajoknál ajánlatos odafigyelni a fogások naptári időpontjára, az alkalmazott módszerre és csalira. Kiemelten fontos körülménynek számítanak: az évszak, napszak, illetve az adott időszakban zajló időjárási események, mint például a hideg és meleg frontok távozása vagy érkezése, a szél irányának és intenzitásának változása. Fontos szempont még a vízállás változása is, melynek leginkább követhető, illetve előre látható támpontja a Föld-Hold viszonyából következő ár-apály jelenség, melyet a szolunáris naptárak segítségével követhetünk. Nagyon egyszerű kiszámolni a következő évekre, hiszen minden 365 napban 13 hodciklus van, ami azt jelenti, hogy minden holdciklus elem egy nappal lesz korábban, mint az őt megelőző évben.  

 

naptár

 

 

  Ezek a körülmények drasztikus hatással lehetnek bizonyos fajok táplálkozására.

A fogási statisztikákból, beszámolókból leszűrhető, hogy Magyarország vizein általában továbbra is jó eséllyel lehet horgászni, megfelelő mennyiségű és egyedsúlyú halakkal rendelkezünk, viszont a visszaesés egyértelműen jelentős, amit még az itt-ott horogra kerülő kapitális példányok sem homályosíthatnak el.

  Természetvédelmi szempontból számos új törvényt, változásokat vezettek be, melyekről évente tájékoztatást nyújtanak pl. a fogási naplókban, illetve a Magyar Országos Horgász Szövetség hivatalos oldalán.

  Érdemes odafigyelni a szabályok betartására, hiszen a lehetséges büntetések elkerülése mellett, újabb mennyiségi fellendülést élhetünk meg, ha óvjuk környezetünket és kíméletesen bánunk halainkkal.

 

Webáruház készítés