A zsákmányejtésnek az emberré válásban is alapvető szerepe volt, tehát az evolúció sajátosságából adódóan mindennek genetikailag is rögzülnie kellett, így az ehhez kapcsolódó ösztönrendszer beépült, és meghatározója lett az emberi természetnek.
Az idősebbek szerint vadászni mégis születni kell. Akinek gyerekkorában a természetről, vadászkalandokról mesélnek, trófeák között cseperedik és játszik, gyakran járja az erdőt, s mezőt, abból válhat igazi vadász, aki nem csak az érzékszerveivel vadászik, hanem a szívével és lelkével is.
Viszont a vadászathoz fel kell nőnie az embernek, egy megadott korhatár alatt nem lehet elkezdeni. Szükséges hozzá a vadászjegy, illetve a biztosítás és fegyvertartás feltételei mellett rendelkezni kell a kiszemelt területen való megjelenés lehetőségével is.
Természetesen a megfelelő tárgyi felszerelés sem maradhat el, mint például vadászfegyver, lövedék, kés, hátitáska, lámpa, illetve a kényelmünkről gondoskodó ruházat, és egyéb kiegészítők.
Elinduláskor a legfontosabb mégis az érzelmi és lelki felkészültség. Négy fő alapelvet kell figyelembe venni:
- A vadon élő állatoknak, mint alapvető természeti forrásoknak tisztelete.
- A vad, mint élőlény tisztelete.
- A természet más használóinak vagy hasznosítóinak tisztelete.
- A természet tisztelete a maga egészében.
Fontos, hogy az imént említett elvek maradjanak tiszteletben tartva, ezáltal lehetővé váljon, hogy a jövő nemzedékei is űzhessék, folytathassák ezt a nemes mesterséget.
A vad és élőhelyének védelme céljából a törvény vadászati tilalmakat hozott létre, illetve a vadászati idény és tilalmi idő megszabásával egyértelműen kimondja, hogy egyes fajok vadászatára mikor kerülhet sor.
A vadak zsákmányolásának számos módja van. Lehet egyéni és társas formában. Ezen belül apróvad, illetve nagyvad vadászatokat különböztetünk meg.
Hazánkban a következő apróvad-ejtésekre van lehetőség: fácánozás, foglyászás, libázás, kacsázás, szalonkázás, galamb, - varjúfélék vadászata, mezei nyúl, üregi nyúl, róka, borz és egyéb kisragadozók ejtése.
A nagyvadak körébe tartozik a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és a muflon.
Az állatokat a következő technikákkal lehet becserkészni: lesvadászat, cserkelés, barkácsolás, terelő- hajtóvadászat, vízivad - és kereső vadászat.
A természetben szabadon élő állatok az állam tulajdonában vannak. A törvény a földtulajdonokhoz köti a vadászati a jogot, mely 10 évre szól, utána megváltozhatnak a határok. Addig viszont a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy haszonbérbe adják a területet, vagy maguk használják. A legkisebb terület kiterjedése 3000 hektár lehet. Jelenleg 1200 vadászterület van az országban, 28%-ban saját használatban, 72%-ban társasságoknak bérbe adva.
Hazánkban 6 vadgazdálkodási tájat, azon belül pedig 24 körzetet jelöltek ki. A főbb tájegységek a következők:
- Duna-Tisza közi és tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási táj
- Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj
- Közép-magyarországi vadgazdálkodási táj
- Délnyugat-dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási táj
- Dunántúli-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj
- Kisalföld-alpokaljai vadgazdálkodási táj.
A fő területek és az azokon belüli körzetek jól tükrözik az eltérő környezeti adottságokat, illetve a vadállomány eloszlását.
Amikor az ember beavatkozik vadászata révén egy adott élettér populációjának az életébe, tudatosan teszi. Úgy alakítja az állományt, hogy biztosítsa a természet eltartóképességét a vad számára, így védve a populáció génállományának a fennmaradását. Ehhez szükséges a gyengébb példányok eltávolítása, azaz kilövése. Ezáltal gondoskodik az adott vadfajok megfelelő ivararány kialakulásáról is a biológiai egyensúly fenntartása mellett.
A területeken a vadászat így nem cél, hanem a természetvédelem eszköze. Magyarországon a nagyvadállomány esetében szükséges is a vadászat, mivel a nagyragadozók hiányában csak az ember tudja mennyiségileg szabályozni az egyedszámukat.
Az állatok elejtése nem okozhat kárt a természet más elemeiben, el kell kerülni a környezet szennyezését. A fajok sokszínűségét nem rombolhatjuk le egyetlen vadfaj javára. A jövőben a vadászat szerepét világosan kell meghatározni, melynek szabályait az egész társadalom elfogadja, a vadászok pedig alkalmazzák úgy, hogy figyelembe veszik a természet és környezet védelmét, illetve azt a tényt, hogy az eredményért áldozatot is kell hozni. Nem csak a körülményeket, de önmagunkat, önmérsékletünket is le kell győzni. Idővel ráébredünk, hogy ez az igazi győzelem.
